Eltérések

Egy adott információs követelménytől való eltérés azt jelenti, hogy a szükséges konkrét információ helyett más, rendelkezésre álló információ használatára irányuló indoklást nyújt be. Az indoklásnak a REACH-rendelet XI. mellékletében ismertetett általános szabályokon vagy a VII–X. melléklet 2. oszlopában részletezett egyes tájékoztatási követelményekre vonatkozó egyedi szabályokon kell alapulnia.

 

A tájékoztatási követelményektől való eltéréshez
  • Kövesse és alkalmazza a REACH-rendelet szerinti eltérésekre vonatkozó általános és egyedi szabályokat.
  • Hivatkozzon a megfelelő szabályokra, és adjon egyértelmű indoklást.
  • Ha például a molekulaszerkezet és a biológiai hatás közötti minőségi vagy mennyiségi összefüggésre (QSAR) kíván előrejelzést adni, kövesse a REACH-rendelet XI. melléklete 1.3. szakaszának szabályait, illetve hivatkozzon rájuk. Ehhez hasonlóan, ha kereszthivatkozásos megközelítést kíván megadni, kövesse a REACH-rendelet XI. melléklete 1.5. szakaszának szabályait, illetve hivatkozzon rájuk. Ezek a megfontolások valamennyi QSAR és kereszthivatkozásos előrejelzésre alkalmazhatók, ideértve azokat is, amelyeket az OECD QSAR-eszköztár segítségével készítettek.

 

Indokolja és dokumentálja megfelelően az eltérést
  • Az eltéréssel nyújtott információnak ugyanolyan megbízhatónak kell lennie, mintha azt a tájékoztatási követelmény teljesítéséhez előírt teszttel generálták volna.
  • Győződjön meg arról, hogy az eltérés eredményei megfelelőek az osztályozáshoz, a címkézéshez és a kockázatértékeléshez. Ellenkező esetben az ECHA elutasítja az Ön eltérését.
  • Egyes eltérések soha nem fogadhatók el. Az ECHA például jelenleg nem tud olyan in vitro módszerekről vagy QSAR-modellekről, amelyek megbízhatóan előre jeleznék a magasabb szintű végpontokat, beleértve az ismételt dózisú toxicitási, rákkeltőhatás-, valamint fejlődési vagy reprodukciós toxicitási vizsgálatokat.
  • Az ECHA csak a regisztrálási dokumentációban megadott információkat értékelheti. Ez azt jelenti, hogy minden információforrás tekintetében szüksége van egy olyan végpontvizsgálati rekordra, amely vizsgálati összefoglalást vagy átfogó vizsgálati összefoglalást foglal magában. Ez a számított vagy előre jelzett értékekre is érvényes.
  • Amennyiben az ECHA nem fogadja el az eltérését, Ön határozatot fog kapni. A határozat kifejti, hogy miért utasították el az eltérést, és felkéri, hogy egy adott határidőn belül végezzenek el és nyújtsanak be szabványos vizsgálatot.
  • Fontolja meg, hogy ki tudja-e javítani az elutasított eltérést, vagy nyújtson be új, érvényes eltérést az ECHA határozatában felsorolt hiányosságok kezelése céljából. Ha ezt a megadott határidőig nem tudja megoldani, a határozatban előírtak szerint kell elvégeznie a szabványos vizsgálatot.

 

A molekulaszerkezet és a biológiai hatás közötti minőségi és mennyiségi összefüggés – ((Q)SAR) megközelítések
  • Csak akkor támaszkodhat számítógépes modellek adataira, ha biztosítani tudja, hogy a modell tudományosan megalapozott, anyagát lefedi a modell alkalmazási területe, és az előrejelzés igazodik a szóban forgó szabályozási végponthoz. Az adatok független értékeléséhez a dokumentációban meg kell adnia a kapcsolódó dokumentumokat. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az ECHA elutasítja az eltérést.

 

Kereszthivatkozásos megközelítések
  • Igazolnia kell, hogy a regisztrált anyaga (a célanyag) valószínűleg hasonló (öko)toxikológiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint azok az anyagok, amelyekből kereszthivatkozni kíván (a kiindulási anyagok). Ezután a kiindulási anyagokra vonatkozó vizsgálati eredményekből következtetnie kell a célanyag tulajdonságaira.

Szerkezeti hasonlóság megállapítása:

  • A kereszthivatkozásos megközelítés alkalmazásához igazolnia kell, hogy a célanyag és a kiindulási anyagok szerkezetileg hasonlóak. Jelentse anyagainak összetételét és a rendelkezésre álló vizsgálati anyagokat.
  • Nyújtson be részletes anyagazonosítási és -elemzési információkat a célanyagra és a kiindulási anyagokra vonatkozóan.
  • A több összetevőből álló anyagok, valamint az ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyagok (UVCB-k) esetében a szerkezeti hasonlóság megállapítása érdekében a célanyagok és a kiindulási anyagok összetevői közötti különbségeket és hasonlóságokat is meg kell magyaráznia. Ez az ezen összetevők azonosító adatait és koncentrációját, valamint ezen összetevők koncentrációjának változékonyságát jelenti. A célanyagra és a kiindulási anyagokra vonatkozó eredményeket össze kell hasonlítani.
  • Ez magában foglalja a kiindulási anyagokkal kapcsolatos vizsgálatokban ténylegesen használt vizsgálati anyagok összetételére vonatkozó részletes információkat is. Emellett ki kell fejteni a különbségeknek a veszélyes tulajdonságok előrejelzésére gyakorolt hatását is.
  • Ha UVCB-k esetében technikailag nem lehetséges vagy gyakorlati szempontból kivitelezhetetlen az összes összetevő azonosítása és mennyiségi meghatározása, más technikákat is figyelembe kell vennie a célanyag és a kiindulási anyagok összetétele mennyiségi és minőségi összehasonlításának becsléséhez. Nagyobb valószínűséggel fogadják el az Ön kereszthivatkozásos eltérését, ha igazolni tudja, hogy erőfeszítéseket tett ennek elérése érdekében.

A csoport vagy a kategória meghatározása:

  • Egyértelműen határozza meg az anyagcsoportot – állapítsa meg a felvételi és kizárási kritériumokat, ha anyagkategóriát hoz létre.

Hipotézis a tulajdonságok előrejelzéséhez:

  • A kereszthivatkozásos eltérés csak akkor fogadható el, ha Ön a hiteles kereszthivatkozási hipotézist megfelelő indoklással támasztja alá, és minden egyes végpont tekintetében megbízható adatokat szolgáltat.
  • Ha hipotézise (bio)transzformáción alapuló hasonlóságra támaszkodik, adatokat kell szolgáltatnia például a toxikokinetikáról vagy az anyagcseréről.
  • Ha hipotézise olyan szerkezeti hasonlóságon alapul, amely hasonló tulajdonságokhoz vezet, megbízható és releváns adatokkal kell rendelkeznie mind a kiindulási, mind a célanyagok alacsonyabb szintű végpontjairól, hogy megerősíthesse a hipotézisét és az előrejelzés lehetőségét. Ez például a VII. vagy VIII. melléklet szerinti tájékoztatási követelményekből származó adatok összekapcsolásával valósítható meg.

A célanyag tulajdonságainak előrejelzése:

  • Írja le a célanyag és a kiindulási anyagok közötti szerkezeti hasonlóságokat és különbségeket. Fejtse ki, hogy a szerkezeti különbségek hogyan befolyásolhatják (vagy nem) a célanyag előre jelzett tulajdonságait. Állítások bizonyítékokkal való alátámasztása.
  • Hozzon létre adatmátrixot valamennyi rendelkezésre álló fiziko-kémiai és (öko)toxikológiai információval a tulajdonságok összehasonlításának és az ismeretlen tulajdonságok előrejelzésének elősegítése érdekében.
  • Az adathiányok elemzésében legyen realisztikus. A kereszthivatkozáshoz adatforrásként felhasznált vizsgálatoknak megbízhatónak és a tájékoztatási követelmény szempontjából megfelelőnek kell lenniük.
  • Hipotézisét olyan információkkal támassza alá, amelyek lehetővé teszik a célanyagnak a kiindulási anyaggal való közvetlen összehasonlítását. Az olyan eseteket, amelyekben a célanyagra vonatkozóan nem áll rendelkezésre kísérleti veszélyességi információ, általában elutasítják.
  • Az egyes végpontokra vonatkozóan összehasonlítható információkat kell megadnia: az ismételt dózisú toxicitásra vonatkozó adatok például nem feltétlenül támasztják alá a reprodukciós vagy fejlődési toxicitást. A kereszthivatkozás általában végpontspecifikus.
  • Ki kell fejtenie, hogy a célanyagok tulajdonságai miért jelezhetők előre a csoport más anyagai alapján. Ismertesse azokat a tendenciákat, amelyeket az előrejelzés alátámasztására használ – beleértve az összes következetlenséget és azoknak az előrejelzésre gyakorolt hatását.
  • Adjon átfogó vizsgálati összefoglalást a kereszthivatkozás alátámasztására felhasznált minden egyes forrásvizsgálatról.
  • Használja az ECHA kereszthivatkozásos értékelési keretrendszerét (RAAF) annak ellenőrzésére, hogy a kereszthivatkozásos eltérés megbízható és teljes-e.
  • Akkor támaszkodhat csak szerkezetileg hasonló/analóg anyagokra vonatkozó adatokra, ha jogszerűen hozzáfér a vizsgálati jelentésekhez és az adott anyagok segítségével létrehozott egyéb releváns adatokhoz.
  • A veszélyek előrejelzése a célanyag vonatkozásában: az előrejelzés alapján osztályozza és hajtsa végre a kockázatkezelési intézkedéseket

 

A bizonyítékok súlyán alapuló eltérések
  • Dokumentált indoklásra van szüksége arra vonatkozóan, hogy az információforrásokból miért vonható le következtetés a vizsgált tájékoztatási követelményről:
    • Az alapelv szerint bármilyen információ részét képezheti a bizonyítékok súlyának. Az egyes információforrások súlya (hozzájárulásának mértéke) a forrásnak az adott végponthoz viszonyított relevanciájától és megbízhatóságától függ.
    • A relevancia azt tükrözi, hogy mennyire megfelelőek az adatok és vizsgálatok, vagyis ha az információ teljes mértékben megbízható, milyen mértékben járul hozzá az értékelt tájékoztatási követelménnyel kapcsolatos általános következtetéshez.
    • A megbízhatóság az információ helyességének mértéke, vagyis az információ eredendő minősége. Ez szorosan összefügg az adatok előállításához alkalmazott vizsgálati módszerrel.
  • Kereszthivatkozásos megközelítések is alkalmazhatók a bizonyítékok súlyán alapuló eltérés részeként. Be kell mutatnia egy, a kiindulási anyag alapján készített, megbízható előrejelzést annak bizonyítására, hogy az információ releváns. Ehhez kereszthivatkozásra van szükség, amelynek meg kell felelnie a RAAF elveknek.
  • (Q)SAR-információk is felhasználhatók a bizonyítékok súlyán alapuló eltérés részeként, ha azok megfelelően dokumentálva vannak, és az anyag az alkalmazott modell alkalmazási körébe tartozik.
  • A bizonyítékok súlyán alapuló eltérésnek legalább két releváns és megbízható információforrást kell magában foglalnia.
  • A bizonyítékok súlyán alapuló eltéréseket minden esetben azokhoz az információkhoz viszonyítva értékelik és hasonlítják össze, melyek az adott tájékoztatási követelménynek való megfelelés érdekében alapesetben elvégzett vizsgálatból származnának.
    • A teljesség azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló információforrások milyen mértékben fedik le azokat az adatokat, amelyek az ezen tájékoztatási követelmény teljesítése érdekében alapesetben elvégzett vizsgálatból származnának, vagyis összehasonlítva az információforrások által lefedett fő paramétereket és az összehasonlító vizsgálat iránymutatásában szereplő fő paramétereket.
  • A bizonyítékok súlyára vonatkozó indoklásának ki kell térnie az egyes információforrások relevanciájára és megbízhatóságára, valamint az információk teljességére.
  • Az ECHA csak a regisztrálási dokumentációban megadott információkat értékelheti. Ez azt jelenti, hogy minden információforrás tekintetében szüksége van egy olyan végpontvizsgálati rekordra, amely vizsgálati összefoglalást vagy átfogó vizsgálati összefoglalást foglal magában. Ez a számított vagy előre jelzett értékekre is érvényes.

 

Expozíción alapuló eltérések
  • A VIII. melléklet 8.6. és 8.7. szakasza, valamint a IX. melléklet és a X. melléklet szerinti vizsgálatok a kémiai biztonsági jelentésben kidolgozott expozíciós forgatókönyv(ek) alapján elhagyhatók. Az expozíción alapuló eltérés igazolása érdekében a kémiai biztonsági jelentésben expozíciós forgatókönyveket kell megadnia. Ez akkor is érvényes, ha az anyag jelenlegi osztályozása nem tesz szükségessé expozíciós forgatókönyveket.
  • Elegendő indoklást és dokumentációt kell benyújtani. Az indoklásnak az I. melléklet 5. szakasza szerinti átfogó és alapos expozíciós értékelésen kell alapulnia.
  • A XI. melléklet 3.2. szakaszának a) pontja mennyiségi expozíciós értékelést ír elő. Az eltérés elfogadásához a rendelkezésre álló vizsgálati adatoknak lehetővé kell tenniük az adott anyagra vonatkozóan egy olyan származtatott hatásmentes szint (DNEL) származtatásához, amely megfelel a kockázatértékeléshez. A DNEL származtatásakor teljes mértékben figyelembe kell venni a tájékoztatási követelmény elhagyásából eredően megnövekedett bizonytalanságot (azaz további bizonytalansági tényezőket kell alkalmazni). Egy 28 napos szubkrónikus toxikológiai vizsgálatból származó DNEL-t nem lehet egy 90 napos szubkrónikus toxikológiai vizsgálat elhagyására felhasználni. Egy reprodukciós szűrővizsgálatból származó DNEL-t sem lehet a kiterjesztett egygenerációs reprodukciós toxicitási vizsgálat vagy a prenatális fejlődési toxicitási vizsgálat elhagyására felhasználni.