Egységes szerkezetbe foglalt SZÖVEG: 32008R0771 — HU

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

az Európai Vegyianyag-ügynökség fellebbezési tanácsa szervezeti és eljárási szabályzatának megállapításáról

(1) A fellebbezési ügyekben az Ügynökség fellebbezési tanácsának (a továbbiakban: fellebbezési tanács) három tagja dönt.

Az 1238/2007/EK rendeletnek megfelelően legalább egy tagnak jogi képesítéssel és legalább egy tagnak szakmai képesítéssel kell rendelkeznie.

(2) A fellebbezési tanács elnöke vagy az őt helyettesítő póttag elnököl minden fellebbezési ügyben.

(3) Az elnök biztosítja a fellebbezési tanács határozatainak minőségét és következetességét.

(4) A fellebbezések kielégítő szintű feldolgozásának biztosítása érdekében az elnök az Ügynökség igazgatótanácsával való konzultációt követően a fellebbezést pót- vagy kiegészítő tagokhoz utalhatja. Ilyen esetekben az elnök kijelölhet egy helyettes elnököt.

Az eljárás sikeres kimenetele érdekében a fellebbezési tanács elnöke felkérheti a feleket, hogy egyezzenek meg békés úton. Ilyen esetben az elnök kijelöli a tanács egy tagját a békés megegyezés elősegítése érdekében. Az elnök ismerteti a felekkel a tanács egyik tagjának kijelölésére vonatkozó döntését.

Amennyiben a felek békés megegyezésre jutnak, a tanács egyedül eljáró tagja lezárja az eljárást, és a békés megegyezés összefoglalóját közzéteszik az Ügynökség honlapján. Amennyiben a tanács egyedül eljáró tagjának kijelölésére vonatkozó határozattól számított két hónapon belül nem születik békés megegyezés a felek között, az ügyet visszautalják a fellebbezési tanács elé.

Az 1907/2006/EK rendelet 90. cikkének (7) bekezdése alá tartozó eljárások alkalmazása esetén a határozat meghozatala előtt fel kell kérni a tanács érintett tagját, hogy ismertesse véleményét az említett rendelet 90. cikkének (6) bekezdése alapján felmerülő kifogással kapcsolatban.

A fenti rendelet 90. cikkének (7) bekezdése szerinti határozat megszületéséig az eljárást fel kell függeszteni.

(1) Amennyiben a fellebbezési tanács az 1907/2006/EK rendelet 90. cikke (7) bekezdésének megfelelően úgy dönt, hogy valamely tagját kizárja az eljárásból, helyettesítésére póttagot jelöl ki.

(2) Az elnök szabadság, betegség vagy egyéb, halaszthatatlan kötelezettségek miatti távollét esetében a fellebbezési tanács bármely tagját helyettesítheti, amennyiben a helyettesítendő tag arra felkéri, vagy abban az esetben, ha egyéb okból nem tud részt venni az eljárásban. A póttag kiválasztásának szempontjait a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban kell előírni.

Amennyiben egy tag nem képes helyettesítését kérni, az elnök saját kezdeményezésére helyettesítheti.

Az elnök a helyettesítési kérelmet csak indokolással ellátott határozattal utasíthatja el.

Amennyiben az elnök nem tud részt venni az eljárásban, maga helyettesítésére póttagot kell kijelölnie. Amennyiben az elnök képtelen erre, a fellebbezést elbíráló tagok közül a hosszabb szolgálati idővel rendelkező tag, vagy ha e tagok a fellebbezési tanácsban azonos szolgálati idővel rendelkeznek, a rangidős tag nevezi ki a póttagot.

(3) Amennyiben egy tag helyettesítésére a tárgyalás előtt kerül sor, az eljárást nem kell felfüggeszteni, és a helyettesítés nem érinti az eljárás során már meghozott intézkedéseket.

Amennyiben egy tag helyettesítésére a tárgyalást követően kerül sor, a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a felek, a póttag és a fellebbezést elbíráló két másik tag másképp nem dönt.

(4) Tag helyettesítése esetén a helyébe lépő póttagot köti minden olyan közbenső határozat, amelyet kinevezése előtt hoztak meg.

(5) A tagnak a fellebbezési tanács végleges határozata meghozatalát követő távolléte nem lehet akadálya annak, hogy a fellebbezési tanács meghozza a még hátralévő pervezető intézkedéseket.

Amennyiben az elnök nem képes kézjegyével ellátni a határozatot, vagy meghoznia a még hátralévő pervezető intézkedéseket, ezen intézkedéseket az elnök helyett a fellebbezést elbíráló tagok közül annak kell megtennie, aki hosszabb szolgálati idővel rendelkezik, vagy ha e tagok a fellebbezési tanácsban azonos szolgálati idővel rendelkeznek, a rangidős tagnak.

(1) Az elnök a fellebbezést elbíráló tagok közül vagy kijelöl egy tagot az ügy előadójának, vagy maga tölti be ezt a tisztséget, figyelemmel a munkateher tagok közötti kiegyensúlyozott elosztásának szükségességére.

(3) A fellebbezési tanács az előadó javaslatára elrendelheti a 15. cikkben előírt valamely pervezető intézkedést.

(1) E rendelet az Ügynökségen belül a fellebbezési tanács alá tartozó hivatalt hoz létre. Az (5) bekezdés szerint hivatalvezetőnek kijelölt személy a hivatal vezetője.

(2) A hivatal feladata iratok átvétele, továbbítása és megőrzése, valamint az e rendeletben előírt egyéb feladatok ellátása.

(3) A fellebbezésekről nyilvántartását kell vezetni a hivatalban, amely nyilvántartás tartalmazza valamennyi fellebbezésekre és a kapcsolódó iratokra történő hivatkozásokat.

(4) A hivatal személyzete, beleértve a hivatalvezetőt is, nem vehet részt az Ügynökség olyan határozatok meghozatalára vonatkozó eljárásaiban, amelyek ellen az 1907/2006/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdése vagy az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 77. cikkének (1) bekezdése alapján fellebbezés nyújtható be.

(5) A fellebbezési tanácsot feladatainak végrehajtása során a hivatalvezető segíti, akit az elnök nevez ki.

Az elnök a fellebbezési tanács feladatainak gyakorlásával kapcsolatban igazgatási és szervezési jellegű utasításokat adhat a hivatalvezetőnek.

(6) A hivatalvezető ellenőrzi, hogy a fellebbezések benyújtása határidőn belül és az alaki feltételek figyelembevételével történt-e.

(7) A hivatalvezetőnek szóló általános utasításokat a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

b) ha a fellebbezőt egy általa megbízott személy képviseli, képviselőjének neve és üzleti címe;

c) értesítési cím, amennyiben különbözik az a), illetve b) pontban megadott címtől;

d) a fellebbezés tárgyát képező határozatra történő hivatkozás és a fellebbező jogorvoslatra irányuló kérelme;

e) a hivatkozott jogi és ténybeli érvek;

f) adott esetben a benyújtott bizonyítékok fajtája és a bizonyítékokkal alátámasztani kívánt tények ismertetése;

g) adott esetben annak feltüntetése, hogy a fellebbezési kérelem mely adatai tekintendők bizalmas információnak és miért;

h) annak feltüntetése, hogy a fellebbező beleegyezését adja-e ahhoz, hogy az iratokat faxon, e-mailben vagy egyéb kommunikációs műszaki eszközzel továbbítsák számára, illetve adott esetben képviselőjéhez.

(2) A 340/2008/EK rendelet 10. cikke, illetve adott esetben az 564/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) 4. cikke szerinti fellebbezési díj befizetésének igazolását csatolni kell a fellebbezési kérelemhez.

(3) Ha a fellebbezési kérelem nem felel meg az (1) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben rögzített követelményeknek, a hivatalvezető e követelmények teljesítésére ésszerű póthatáridőt tűz ki. A hivatalvezető csak egy alkalommal írhat elő póthatáridőt.

Ezen időtartam alatt az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő nyugszik.

(4) Amennyiben olyan szabálytalanságra derül fény, amely a fellebbezést elfogadhatatlanná teheti, a hivatalvezető késedelem nélkül indokolással ellátott véleményt küld az elnöknek.

Amennyiben a hivatalvezető a (3) bekezdéssel összhangban póthatáridőt állapít meg, véleményét ezen határidő lejárta után kell megküldenie, amennyiben a szabálytalanság továbbra is fennáll.

(5) A hivatalvezető késedelem nélkül megküldi az Ügynökségnek a fellebbezési kérelmet.

Ha a fellebbező nem címzettje a vitatott határozatnak, a hivatalvezető tájékoztatja a határozat címzettjét arról, hogy a határozat ellen fellebbezést nyújtottak be.

(6) Az Ügynökség honlapján értesítést kell közzétenni, amely tartalmazza fellebbezési kérelem nyilvántartásba vételének idejét, a felek nevét és címét, az eljárás tárgyát, a fellebbező jogorvoslatra irányuló kérelmét, valamint a jogi és a kérelmet alátámasztó főbb érvek összefoglalását.

Az első bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az elnök dönt arról, hogy a fellebbező által az (1) bekezdés g) pontjának megfelelően megjelölt információt bizalmasnak kell-e tekinteni, valamint biztosítja, hogy a bizalmasnak nyilvánított információk ne jelenjenek meg az értesítésben. A közzététel gyakorlati részleteit a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban kell meghatározni.

(1) Az Ügynökség az ellenkérelmet a fellebbezési kérelem benyújtásától számított két hónapon belül nyújtja be.

A benyújtás határidejét az elnök az Ügynökség indokolással ellátott kérelmére kivételes esetben meghosszabbíthatja.

a) ha az Ügynökség saját képviseletére megbízást adott, képviselőjének neve és üzleti címe;

b) a hivatkozott jogi és ténybeli érvek;

c) adott esetben a benyújtott bizonyítékok fajtája és a bizonyítékokkal alátámasztani kívánt tények ismertetése;

d) adott esetben annak feltüntetése, hogy az ellenkérelem mely adatai tekintendők bizalmas információnak és miért;

e) annak feltüntetése, hogy az Ügynökség beleegyezését adja-e ahhoz, hogy az iratokat faxon, e-mailben vagy egyéb kommunikációs műszaki eszközzel továbbítsák számára, illetve adott esetben képviselőjéhez.

(3) Amennyiben az Ügynökség szabályszerű idézés kézhezvétele ellenére a kitűzött határidőn belül nem nyújt be ellenkérelmet, az eljárást enélkül kell folytatni.

(1) Bármely személy, aki a fellebbezési tanácsnak megküldött ügy kimenetelében való érdekeltségét igazolja, beavatkozóként részt vehet a fellebbezési tanács elé vitt eljárásban.

Az 1907/2006/EK rendelet VI. címének 2. fejezete alá tartozó esetekben azon tagállam, amelynek illetékes hatósága az anyag értékelését végezte – az első bekezdéstől eltérően – az érintett ügy kimenetelében való érdekeltsége igazolása nélkül részt vehet beavatkozóként.

(2) A beavatkozásra való jogosultságot megalapozó körülményeket tartalmazó kérelmet a 6. cikk (6) bekezdésében említett értesítés közzétételét követő három héten belül kell benyújtani.

(3) A beavatkozás csak az egyik fél jogorvoslati kérelmének egészben vagy részben történő támogatására vagy elutasítására korlátozódhat.

A beavatkozó nem rendelkezik ugyanazokkal az eljárási jogokkal, mint a felek, és a beavatkozás az alapeljáráshoz képest járulékos jellegű. A beavatkozás okafogyottá válik, ha az ügyet az egyik fél elállását vagy a felek közötti békés megegyezést követően a fellebbezési tanács nyilvántartásából törlik, vagy ha a fellebbezés elfogadhatatlanságát állapítják meg.

c) a beavatkozó fél neve és címe;

d) ha a beavatkozó a 9. cikk értelmében saját képviseletére megbízást adott, képviselőjének neve és üzleti címe;

e) értesítési cím, amennyiben különbözik a c), illetve d) pontban megadott címtől;

f) annak az egy vagy több félnek a jogorvoslatra irányuló kérelme, amelyet a beavatkozást kérelmező támogatni kíván;

g) azoknak a körülményeknek az ismertetése, amelyek a beavatkozáshoz való jogot megalapozzák;

h) annak feltüntetése, hogy a beavatkozó beleegyezését adja-e ahhoz, hogy az iratokat faxon, e-mailben vagy egyéb kommunikációs műszaki eszközzel továbbítsák számára, illetve adott esetben képviselőjéhez.

A beavatkozási kérelmet kézbesítik a felek részére, hogy amennyiben a kérelemre vonatkozó észrevételeket kívánnak tenni, még a fellebbezési tanács határozatának meghozatalát megelőzően megtehessék azt.

(5) Ha a fellebbezési tanács engedélyezi a beavatkozást, a beavatkozó megkapja a felek részére kézbesített, a felek által a fellebbezési tanács részére megküldött valamennyi eljárási irat másolatát. Ez alól kivételt képeznek a bizalmas iratok vagy dokumentumok.

(6) A beavatkozás iránti kérelem elfogadásáról, illetve elutasításáról a fellebbezési tanács határoz.

Ha a fellebbezési tanács engedélyezi a beavatkozást, az elnök kijelöl egy határidőt, amelyen belül a beavatkozó beadhatja beavatkozási beadványát.

a) a beavatkozónak az egyik fél által benyújtott jogorvoslati kérelem teljes vagy részleges támogatására, illetve elutasítására benyújtott jogorvoslati nyilatkozata;

b) a jogalapok, valamint az azokat alátámasztó jogi és ténybeli érvek;

c) adott esetben a beadvány alátámasztására szolgáló bizonyítékok természete;

d) adott esetben annak feltüntetése, hogy a beavatkozás iránti kérelem mely adatai tekintendők bizalmas információnak és miért.

A beavatkozási beadvány benyújtása után az elnök megállapítja a határidőt, amelyen belül a felek e beadványra válaszolhatnak.

Ha valamely fél vagy beavatkozó képviselőt nevezett ki, e képviselőnek az adott fél vagy a beavatkozó által kibocsátott eljárási jogosultságot igazoló meghatalmazással kell rendelkeznie.

(2) A határidők számítása szempontjából valamely irat a hivatalba történő beérkezéstől tekintendő benyújtottnak.

(3) A fél vagy a beavatkozó személyesen vagy postai úton juttathatja el az iratokat a hivatalba. Ugyanakkor a fellebbezési tanács engedélyezheti, hogy a felek, illetve beavatkozók faxon, e-mailben vagy bármely más kommunikációs műszaki eszközzel küldjék meg az iratokat.

A kommunikációs műszaki eszközök használatára - beleértve az elektronikus aláírást is - vonatkozó szabályokat a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(1) A fellebbezést az alábbi indokok alapján elfogadhatatlannak kell nyilvánítani:

a) a fellebbezési kérelem nem felel meg az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontjában vagy (2) bekezdésében, illetve 9. cikkében foglalt követelményeknek;

b) a fellebbező túllépte az 1907/2006/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidőt;

c) a kérelem nem az 1907/2006/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdésében vagy az 528/2012/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett határozat ellen irányul;

d) a fellebbező nem címzettje a fellebbezés tárgyát képező határozatnak, és nem tudja igazolni, hogy őt a határozat a 1907/2006/EK rendelet 92. cikke (1) bekezdésének megfelelően közvetlenül vagy személyében érinti.

(2) Amennyiben az elnök az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem határoz a fellebbezés elfogadhatóságáról, a fellebbezést továbbítani kell a fellebbezési tanácsnak, amely megvizsgálja annak elfogadhatóságát. Az elfogadhatóságról hozott határozat a végleges határozat részét képezi.

(1) Az írásbeli beadvány felek közötti cseréjét követően további bizonyíték nem nyújtható be, kivéve, ha a fellebbezési tanács úgy határoz, hogy a bizonyíték benyújtása során bekövetkezett késedelem megfelelően igazolható.

(2) Az írásbeli beadványok felek közötti cseréjét követően új jogi érv nem terjeszthető elő, kivéve, ha a fellebbezési tanács úgy határoz, hogy az olyan új jogi vagy ténybeli körülményen alapul, amelyre csak az eljárás során derült fény.

(3) A fellebbezési tanács adott esetben felkéri az eljárásban részt vevő feleket, hogy észrevételezzék a fellebbezési tanács értesítéseit vagy a másik fél vagy beavatkozó közléseit.

A fellebbezési tanács az észrevételek benyújtására ésszerű határidőt tűz ki.

(4) A fellebbezési tanács értesíti a feleket az eljárások írásbeli részének lezárásáról.

(1) A fellebbezési tanács tárgyalást tart, amennyiben azt szükségesnek ítéli, vagy valamely fél azt kéri.

A kérelmet a felek részére küldött, az eljárás írásbeli szakaszának lezárásáról szóló értesítés kézbesítésének időpontjától számított két héten belül kell benyújtani. Ezt a határidőt az elnök meghosszabbíthatja.

(3) Ha a tárgyalásra szabályszerűen megidézett fél az idézésnek megfelelően nem jelenik meg, az eljárás e fél részvétele nélkül folytatódik.

(4) A fellebbezési tanács tárgyalása nyilvános, kivéve, ha a fellebbezési tanács hivatalból vagy bármely fél kérelmére alapos okból másképp nem határoz.

(5) A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti, és ő biztosítja annak megfelelő lefolytatását is.

Az elnök és a többi tag kérdéseket tehet fel a feleknek vagy azok képviselőinek.

A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

A jegyzőkönyv aláírását megelőzően a tanúknak és szakértőknek biztosítani kell, hogy tartalmilag ellenőrizhessék és megerősíthessék a jegyzőkönyv azon részeit, amelyek az általuk szolgáltatott bizonyítékra vonatkoznak.

(7) A tárgyalás videokonferencia keretében vagy egyéb, műszakilag rendelkezésre álló kommunikációs technológia használatával is megtartható.

(1) A fellebbezési eljárás nyelvének a benyújtott fellebbezési kérelem nyelvét kell tekinteni.

Ha a fellebbezés tárgyát képező határozat címzettje a fellebbező, a fellebbezési kérelmet a határozat nyelvén vagy a Közösség azon hivatalos nyelvén kell benyújtani, amelyet a határozat meghozatalához vezető regisztrálás iránti kérelemben már használtak, beleértve az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának i. alpontja szerint benyújtott bármely információt.

(2) Az eljárás nyelvét kell használni az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszában, valamint a jegyzőkönyvekben és a fellebbezési tanács határozataiban.

Bármely, más nyelven íródott igazoló okmányt az eljárás nyelvére történő fordításnak kell kísérnie.

Terjedelmes iratok esetén a fordítás az irat kivonatára korlátozódhat. A fellebbezési tanács mindazonáltal bármikor, hivatalból vagy bármely fél kérelmére részletesebb vagy teljes fordítás benyújtását írhatja elő.

(3) Valamely fél kérelmére a másik fél meghallgatását követően a fellebbezési tanács engedélyezheti, hogy az eljárás egészében vagy részében a Közösségnek az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvét használják.

(4) Valamely beavatkozó kérelmére a felek meghallgatását követően a fellebbezési tanács engedélyezheti a beavatkozó részére, hogy a Közösségnek az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvét használja.

(5) Ha egy tanú vagy szakértő úgy nyilatkozik, hogy az eljárás nyelvén nem képes magát megfelelő módon kifejezni, a fellebbezési tanács engedélyezheti számára, hogy a Közösség egy másik hivatalos nyelvét használja.

(6) Ha a fellebbezési tanács engedélyt ad egy, az eljárás nyelvétől eltérő nyelv használatára, a hivatalnak fordításról vagy tolmácsolásról kell gondoskodnia.

(1) A fellebbezési tanács az eljárás bármely szakaszában pervezető intézkedéseket hozhat.

a) az eljárás hatékony lefolytatásának biztosítása és a bizonyításfelvétel megkönnyítése;

b) azon kérdések meghatározása, amelyekre vonatkozóan a feleknek további érveket kell előadniuk;

c) a felek által benyújtott jogorvoslat kérelem, a jogi és ténybeli érveik és a felek között vita tárgyát képező kérdések egyértelmű meghatározása;

d) a felek közötti békés megegyezés elősegítése.

a) kérdések feltevése a feleknek;

b) a felek felhívása, hogy a jogvita bizonyos vonatkozásairól írásban vagy szóban nyilatkozzanak;

c) tájékoztatás vagy adatok kérése a felektől vagy harmadik személyektől;

d) az üggyel kapcsolatos iratok bekérése;

e) a felek vagy képviselőik ülésre történő idézése;

f) a különös jelentőséggel bíró kérdések vagy azon tények kiemelése, amelyek a továbbiakban nem képezik vita tárgyát;

g) olyan megjegyzések, amelyek segítenek abban, hogy az eljárás során a lényegi elemek maradjanak a vizsgálat középpontjában.

(1) A fellebbezési tanács előtti eljárásokban a bizonyításfelvétel módjai a következők lehetnek:

b) okirati és tárgyi bizonyítékok bemutatása;

c) a felek meghallgatása vagy tanúk kihallgatása;

A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban kell megállapítani.

(2) Ha a fellebbezési tanács megítélése szerint valamely fél, szakértő meghallgatása vagy tanú kihallgatása szükséges, a fellebbezési tanács az érintett személyt személyes megjelenésre idézi.

(3) A feleket értesíteni kell a tanú, illetve szakértő fellebbezési tanács előtti kihallgatásáról, illetve meghallgatásáról. A felek jelen lehetnek, és kérdéseket intézhetnek a tanúhoz, illetve a szakértőhöz.

Amennyiben a felek egy szakértőt vagy tanút a fellebbezés vonatkozásában nem találnak alkalmasnak, kifogást emelhetnek ellene. A kifogást a fellebbezési tanács bírálja el.

(4) A szakértő meghallgatása, illetve a tanú kihallgatása előtt a szakértő, illetve tanú nyilatkozik üggyel kapcsolatos esetleges személyes érintettségéről, illetve arról, hogy korábban eljárt-e bármely fél képviselőjeként, vagy részt vett-e a fellebbezés tárgyát képező határozat meghozatalában.

Amennyiben egy szakértő vagy tanú nem tesz ilyen jellegű nyilatkozatot, a felek ezt a kérdést a fellebbezési tanács elé terjeszthetik.

(5) Amennyiben valamely fél kifogást emelt valamely tanúval vagy szakértővel szemben, ezt a tanú idézéséről vagy a szakértő kirendeléséről kapott értesítést követő két héten belül jelezheti. A félnek ismertetnie kell a kifogás okát, valamint meg kell jelölnie a kifogását alátámasztó bizonyítékokat.

(6) A tanúvallomást és a szakértő meghallgatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(1) A fellebbezési tanács által megidézett és előtte megjelent tanúk és szakértők utazási és ellátási költségeik megfelelő megtérítésére jogosultak.

A fellebbezési tanács által megidézett és előtte megjelent tanúk jövedelemkiesésük megfelelő megtérítésére jogosultak.

Azok a szakértők, akik nem az Ügynökség munkatársai, munkájukért díjazásban részesülnek.

(2) A fizetéseket a tanú részére kihallgatása után, illetve a szakértő részére kötelezettségének, illetve feladatának teljesítése után kell teljesíteni. Lehetőség van azonban előleg fizetésre is.

(3) Az Ügynökség igazgatósága megállapítja a fizetendő összegek és előlegek kiszámítására vonatkozó szabályokat.

(4) A 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban és az igazgatósággal egyetértésben részletes szabályokat kell megállapítani a következőkre:

a) ki viseli a bizonyításfelvétel költségeit;

b) a tanúk és szakértők díjainak, ellentételezésének, költségeik megtérítésének kifizetésére vonatkozó intézkedésekre.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben rögzített szabályoknak figyelembe kell venniük az adott esetben a közösségi jog egyéb területein hatályos, hasonló szabályokat.

Amennyiben a fellebbezési tanács az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (3) bekezdésével összhangban visszautalja az ügyet az Ügynökség illetékes testületének, ez utóbbit köti a fellebbezési tanács határozatának indokolása, kivéve, ha a körülményekben változás történt.

(1) A fellebbezéssel kapcsolatos tanácskozáson csak a fellebbezési tanácsnak e fellebbezés elbírálásával megbízott három tagja vesz részt. A tanácskozás titkos, és annak titkosságát meg kell őrizni.

(2) A tanácskozás alatt az egyes tagok ismertetik véleményüket és annak indoklását.

Elsőként az előadó ismerteti véleményét, és amennyiben e tisztet nem az elnök tölti be, az elnök véleménye hangzik el utolsóként.

Szavazás esetén arra a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott szavazati sorrend szerint kerül sor. Azonban, ha az elnök az előadó, az ő szavazata az utolsó.

a) nyilatkozat arról, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;

c) a fellebbezési tanács eljárásban részt vevő tagjainak neve;

d) az eljárásban részt vevő fellebbezőknek, beavatkozóknak, illetve azok képviselőinek neve;

e) a felek jogorvoslati kérelmének ismertetése;

f) a tényállás összefoglalása;

g) a határozatot megalapozó okok;

h) a fellebbezési tanács rendelkezése, amely szükség esetén magában foglalja a bizonyításfelvétel költségeinek megtérítéséről szóló határozatot és a fellebbezés díjának a 340/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése vagy az 564/2013/EU végrehajtási rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti visszatérítéséről szóló határozatot.

(2) A határozatot az elnök és a hivatalvezető írja alá. Az aláírás elektronikus úton is történhet.

(3) A határozatot a 22. cikknek megfelelően kell kézbesíteni a felek részére.

(4) A határozatot tájékoztatás kíséri arról, hogy a határozat a Szerződés 230. cikke és az 1907/2006/EK rendelet 94. cikkének (1) bekezdése alapján megtámadható. A tájékoztatás tartalmazza a kereset megindítására nyitva álló határidőt.

(5) A fellebbezési tanács végleges határozatát teljes egészében és megfelelő formában közzé kell tenni, kivéve, ha az elnök valamely fél indoklással ellátott kérelme alapján másképp nem határoz.

(6) Az elnök határoz arról, hogy a fellebbező által a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint feltüntetett információ, az Ügynökség által a 7. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint feltüntetett információ, illetve a beavatkozó által a 8. cikk (6) bekezdésének d) pontja szerint feltüntetett információ bizalmas információnak tekintendő-e vagy sem. Az elnök gondoskodik arról, hogy a bizalmasnak minősülő információk ne szerepeljenek a végleges határozatban.

A hivatalvezető gondoskodik a fellebbezési tanács határozatainak és közleményeinek a felek és a beavatkozók részére történő kézbesítéséről.

1. ajánlott levél átvételi elismervénnyel;

2. személyes kézbesítés átvételi elismervénnyel;

3. a fellebbezési tanács rendelkezésére álló egyéb kommunikációs műszaki eszköz, amennyiben annak használatát a fél vagy képviselője e célra elfogadta.

(1) A fellebbezési eljárásban az 1907/2006/EK rendeletben vagy az az alapján előírt határidőket e cikk (2)-(6) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.

(2) A napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele.

(3) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került.

Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő utolsó hónapjában nem fordul elő a lejáratra meghatározott nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

(4) Ha a határidőt hónapokban és napokban állapították meg, azt először teljes hónapokban, majd napokban számítják.

(5) A határidők magukban foglalják az Ügynökség hivatalos munkaszüneti napjait, a szombatot és a vasárnapot.

(6) Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy az Ügynökség hivatalos munkaszüneti napjára esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.

(1) Az e rendeletben előírt határidőket a határidőt kitűző szerv meghosszabbíthatja.

(2) A határidő meghosszabbítása nem érinti a felek jogait, feltéve, hogy az érintett fél a fellebbezési tanács megelégedésére bizonyítja előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállását.

A fellebbezési tanács valamely fél kérelmére vagy hivatalból elrendeli az eljárás szünetelését.

Amennyiben bármely fél ellenzi az eljárás szünetelését, a határozatot indoklással ellátott határozattal kell meghozni.

A fellebbezési tanács a felek meghallgatását követően hivatalból vagy valamely fél által a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül benyújtott kérelem alapján kijavíthatja a határozatban szereplő gépelési, illetve számítási hibát vagy a határozatban szereplő nyilvánvaló tévedést.

(1) A (3) bekezdésben rögzített eljárással összhangban további, a fellebbezések hatékony elbírálásához szükséges eljárási jellegű szabályok és a fellebbezési tanács munkájának szervezéséhez szükséges szabályok fogadhatók el, ideértve az ügyek tagok közötti felosztására vonatkozó szabályokat

(2) A (3) bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően gyakorlati útmutatások adhatók a feleknek és a beavatkozóknak, valamint utasítások adhatók a fellebbezési tanács előtt lefolytatott meghallgatások előkészítésére és lefolytatására, valamint az írásbeli beadványok, illetve észrevételek benyújtására és kézbesítésére.

(3) Az elnök és az 1907/2006/EK rendelet 89. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban kijelölt további két tag szavazattöbbséggel fogadja el az e rendeletben előírt szabályokat és intézkedéseket.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.; helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29. 3. o. Az 1354/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság 2013. június 18-i 564/2013/EU végrehajtási rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról (HL L 167., 2013.6.19., 17. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2016/823 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2016. május 25.)	L 137	4	26.5.2016