A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatások az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33a. cikke (3) bekezdésének megfelelően a médiatudatosság előmozdítására és fejlesztésére vonatkozó intézkedésekről szóló tagállami jelentések hatályáról

(2023/C 66/02)

I.   BEVEZETÉS

A médiatudatossággal rendelkező emberek tájékozottan tudnak választani, megértik a tartalom és a szolgáltatás jellegét, képesek hasznosítani az új kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek teljes körét. Jobban meg tudják védeni magukat és családjukat a káros vagy jogellenes online tartalmaktól. A médiatudatosság értékes eszköz lehet a dezinformáció terjedése elleni küzdelemben is, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára az információk forrásának kritikus értékelését, és ezáltal a hamis vagy félrevezető tartalmak felismerését, amint azt a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló bizottsági iránymutatás (1) is meghatározza. A médiatudatosság ezért előmozdítja az emberek nyíltabb és tájékozottabb demokratikus vitában való szerepvállalását.

Az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési terv (2) (EDAP) és a médiára vonatkozó cselekvési terv (3) (MAAP) a médiatudatosság kritikus fontosságát elismerve kiemelte, hogy a médiatudatosság erősíteni kell. A digitális transzformációhoz szükséges digitális készségek és kompetenciák – többek között a digitális jártasság és a médiatudatosság – fejlesztése a digitális oktatási cselekvési terv (4) egyik stratégiai prioritása.

Az (EU) 2018/1808 irányelv (59) preambulumbekezdése elismeri, hogy a „médiatudatosság” olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyeknek köszönhetően az emberek hatékonyan és biztonságosan tudják használni a médiát. Ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek információkhoz hozzájutni, valamint hogy felelősen és biztonságos módon tudjanak médiatartalmakat felhasználni és létrehozni, illetve azokat kritikusan tudják értékelni, fejlett médiatudatossággal kell rendelkezniük.

A médiatudatosságot nem helyénvaló az eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos ismeretszerzésre korlátozni, hanem segítségével fel kell vértezni az embereket a megfelelő döntések meghozatalához, az összetett helyzetek elemzéséhez, valamint a vélemény és a tény közötti különbség felismeréséhez szükséges kritikai gondolkodás képességével. Ennek megfelelően a médiaszolgáltatók és a videómegosztóplatform-szolgáltatók mellett a tagállamoknak is valamennyi érintett érdekelttel együttműködve minden társadalmi csoport, minden korosztály és a média valamennyi ága tekintetében elő kell mozdítaniuk a médiatudatosság fejlődését. Az e tekintetben elért eredményeket szorosan nyomon kell követni.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (5) (33a. cikkének (1) bekezdése) új kötelezettségeket állapít meg a tagállamok számára a médiatudatosság fejlesztése érdekében.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33a. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak „2022. december 19-ig, majd azt követően háromévente” jelentést kell készíteniük a Bizottság számára e kötelezettségük végrehajtásáról.

A 33a. cikk (3) bekezdése alapján „a Bizottság a kapcsolattartó bizottsággal folytatott konzultációt követően iránymutatásokat bocsát ki az említett jelentések hatályára vonatkozóan.”

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 28b. cikke a felhasználók jogellenes és káros tartalmakkal szembeni védelmével összefüggésben kötelezettségeket állapít meg a videómegosztóplatform-szolgáltatók számára a médiatudatosság tekintetében. A 28b. cikk (3) bekezdésének j) pontja szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó valamennyi videomegosztóplatform-szolgáltató a médiatudatosságot célzó hatékony intézkedéseket és eszközöket biztosítson, és tájékoztassa a felhasználókat ezekről az intézkedésekről és eszközökről.

A 28b. cikk (5) bekezdése értelmében a tagállamoknak létre kell hozniuk a videomegosztóplatform-szolgáltatók által hozott említett intézkedések megfelelőségének felméréséhez szükséges mechanizmusokat, és a szóban forgó intézkedések értékelésével a nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket kell megbízniuk.

Az (EU) 2018/1808 irányelv (5) preambulumbekezdésével összhangban e kötelezettségek hatálya alá kell vonni az olyan közösségi médiaszolgáltatásokat, amelyek esetében a műsorszámok és a felhasználó által létrehozott videók szolgáltatása az adott szolgáltatás alapvető funkcióját képezi. A műsorszámok és a felhasználó által létrehozott videók szolgáltatását akkor lehet a közösségi médiaszolgáltatás alapvető funkciójának tekinteni, ha az audiovizuális tartalom nem csupán kiegészítő vagy nem csekély részét képezi tevékenységüknek (6).

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 30b. cikke (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (a továbbiakban: ERGA) feladatai közé tartozik „a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret alkalmazása, többek között az akadálymentesség és a médiatudatosság témakörében.”

A médiatudatossággal kapcsolatos tevékenységek tekintetében bevált gyakorlatok megosztásának és a szinergiák feltárásának másik fóruma a Bizottság médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoportja (7) (a továbbiakban: MLEG). A Bizottság dezinformáció elleni küzdelemmel és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításával foglalkozó szakértői csoportja (8) szintén fontos szerepet játszik az oktatás és képzés területére vonatkozó hatékony európai kezdeményezésekkel kapcsolatos eszmecserékben.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33a. cikkének (3) bekezdésével összhangban e dokumentum célja, hogy iránymutatásokkal szolgáljon a médiatudatosság előmozdítását és fejlesztését célzó intézkedésekről szóló tagállami jelentések hatályára vonatkozóan. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben meghatározott általános célkitűzéseket kiegészítve az iránymutatások célja az is, hogy segítséget nyújtson a tagállamok számára a médiatudatossággal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásában. Az iránymutatások kiadását megelőző eljárás során a Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33a. cikk (3) bekezdésének megfelelően konzultált a kapcsolattartó bizottsággal.

Az iránymutatások nem kötelező erejűek. Amennyiben az iránymutatások értelmezhetik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, a Bizottság álláspontja nem érinti az Európai Unió Bíróságának értelmezését.

II.   JELENTÉSTÉTELI IDŐSZAK ÉS AZ ÉRINTETT MÉDIAPIACI SZEREPLŐK

1.   Jelentéstételi időszak

Az (EU) 2018/1808 irányelv 2. cikke az irányelv 2020. szeptember 19-ig történő átültetését írja elő a tagállamok számára. Erre tekintettel az első tagállami jelentéseket a 2020. szeptember és 2022. október közötti időszakra vonatkozóan kell elkészíteni (9). A későbbi jelentéseket, az adott időszak utolsó évének októberéig tartó hároméves időszakra vonatkozóan kell elkészíteni.

2.   Az érintett médiapiaci szereplők

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33a. cikkének (1) bekezdésével és 28b. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállami jelentéseknek tartalmazniuk kell legalább az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv szerinti audiovizuális médiaszolgáltatásokkal és a videómegosztóplatform-szolgáltatókkal kapcsolatos médiatudatossági intézkedéseket.

III.   A JELENTÉSEK FELÉPÍTÉSE

1.   Általános áttekintés

A jelentésnek öt szakaszból kell állnia (a–e. szakasz; lásd alább). Az első két szakaszban (a. és b. szakasz) legalább az adott szakaszban jelzett információkat kell megadni. A harmadik, a negyedik és az ötödik szakaszban (c., d. és e. szakasz) az adott szakaszban jelzett releváns intézkedések bemutatása során a legnagyobb gondosság elve alapján kell eljárni. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a jelentés szempontjából relevánsnak ítélt kiegészítő információkat is megadjanak.

A jelentések minden szakaszában fel kell sorolni és lehetőség szerint röviden ismertetni kell az intézkedéseket, a megállapodásokat, a tevékenységeket és a fejleményeket. A rövid leírás a fő elemekre, például a célkitűzésekre, a célzott szervekre és/vagy demográfiai csoportokra, a végrehajtási módszerekre és – amennyiben rendelkezésre állnak – az eredményekre terjedhet ki. A jelentésekben lehetőség szerint meg kell adni az információk forrását is, például a vonatkozó weboldalakat, még akkor is, ha azok csak a nemzeti nyelven érhetők el.

2.   A jelentések szakaszai

a)   Jogi és/vagy szakpolitikai intézkedések

A tagállamoknak be kell számolniuk a médiatudatosság előmozdítása és fejlesztése céljából foganatosított és adott esetben tervezett jogalkotási intézkedésekről és egyéb jogi jellegű intézkedésekről. Ennek keretében különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és a videómegosztóplatform-szolgáltatókra alkalmazandó jogi szabályokról kell beszámolniuk az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben meghatározottak szerint, ideértve azokat az eseteket is, amikor az említett szabályok egy szélesebb hatókörű, például valamennyi médiaszolgáltatásra és/vagy az információs társadalommal összefüggő valamennyi szolgáltatásra kiterjedő, médiatudatossággal kapcsolatos keret részét képezik.

A tagállamoknak lehetőség szerint be kell számolniuk a tágabb szakpolitikai intézkedésekről is, például a médiatudatosság előmozdítását és fejlesztését célzó nemzeti és/vagy regionális stratégiákról és cselekvési tervekről.

Amennyiben az alkalmazandó jogi szabályok kötelezettségeket írnak elő az audiovizuális médiaszolgáltatók és a videómegosztóplatform-szolgáltatók számára a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedések végrehajtására vonatkozóan, a tagállamoknak lehetőség szerint ismertetniük kell a joghatóságuk alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó említett intézkedéseket. A videómegosztó platformok tekintetében a tagállamoknak be kell számolniuk a joghatóságuk alá tartozó videómegosztóplatform-szolgáltatók által végrehajtott médiatudatossággal kapcsolatos intézkedések megfelelőségére vonatkozóan, a médiatudatossági eszköztár figyelembe vételével készített értékelésekről is (10).

b)   Szervezeti intézkedések

A tagállamoknak jelentést kell tenniük az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben a médiatudatosságra vonatkozóan előírt kötelezettségek végrehajtását lehetővé tevő szervezeti intézkedésekről és megállapodásokról. A tagállamoknak különösen azt kell feltüntetniük, hogy mely hatóságok vagy szervek felelősek nemzeti, regionális és/vagy adott esetben helyi szinten a médiatudatosság előmozdításáért és fejlesztéséért, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatókra és a videómegosztóplatform-szolgáltatókra háruló esetleges kötelezettségek betartásának felügyeletéért. Meg kell jelölniük továbbá, hogy mely konkrét feladatokkal bízták meg ezeket a hatóságokat vagy szerveket. Ebben az összefüggésben a független médiaszabályozó hatóságok médiatudatosságot érintő feladatait pontosan meg kell határozni.

A jelentésekben emellett, lehetőség szerint, tájékoztatást kell adni az érdekelt felekkel való együttműködési struktúrá(k)ról, valamint a tagállamok hatóságaival és szerveivel médiatudatossággal kapcsolatos tevékenységeik céljából együttműködő különböző érdekelt felekről.

c)   Közfinanszírozás és a médiatudatossággal kapcsolatos egyéb finanszírozási rendszerek

A tagállamoknak a legnagyobb gondossággal ismertetniük kell a médiatudatosság előmozdítására és fejlesztésére elkülönített állami pénzügyi források mértékét és időkeretét. Ezt legalább a nemzeti szintű költségvetésre kiterjedően kell megadni. A jelentésekben röviden be lehet mutatni a médiatudatossággal kapcsolatos tevékenységek finanszírozására használt finanszírozási eszközöket, beleértve azokat is, amelyek célja a magánfinanszírozás bevonása.

d)   Szerepvállalást erősítő és figyelemfelkeltő tevékenységek, beleértve a médiatudatosság elsajátítására irányuló tanterveket is

A tagállamoknak a legnagyobb gondossággal be kell számolniuk minden olyan szerepvállalásról és figyelemfelkeltő tevékenységről, amelyeket a médiatudatosság előmozdítása és fejlesztése érdekében minden korosztály számára, a formális oktatásban és az egész életen át tartó tanulást szem előtt tartva biztosítanak. A tagállamok lehetőség szerint és adott esetben feltüntethetik a piaci szereplők, a tudományos testületek vagy a nem kormányzati szervezetek által végzett releváns szerepvállalást ösztönző és figyelemfelkeltő tevékenységeket is. Ezek közé tartozhatnak többek között a médiatudatossági hét jegyében szervezett programok, valamint az egyes demográfiai csoportokat, köztük a fiatalokat célzó kampányok és képzési tevékenységek.

E tekintetben a tagállamok megvizsgálhatják az Európai Bizottság által finanszírozott Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjának (a továbbiakban: EDMO) (11) nemzeti központjaival való strukturált kommunikációs eszközök létrehozásának lehetőségét. A nemzeti EDMO-központok céljai a következők: i. együttműködés a nemzeti médiahatóságokkal az online platformok politikáinak és a digitális médiaökoszisztémának a nyomon követése terén, valamint ii. a médiatudatosság elsajátításával kapcsolatos tevékenységek szervezése (12).

Amennyiben lehetséges, a tagállamok jelentéseikben beszámolhatnak a médiatudatosság előmozdítását és fejlesztését célzó intézkedéseknek a formális oktatási tantervekbe különböző szinteken (alapfokú, középfokú, felsőfokú vagy egyéb oktatási és képzési szinten) (13), külön és/vagy több tantárgyat átfogó témakörként való beépítéséről is. Ide tartozhatnak a kimondottan tanárok és oktatók számára biztosított médiatudatossági modulok, különösen a tanárképzés és/vagy a folyamatos szakmai továbbképzés terén, az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (14) foglaltak szerint.

A jelentésekben meg lehet adni a nyilvánosság rendelkezésére álló releváns, médiatudatossággal foglalkozó forrásokat, például a kifejezetten erre a célra létrehozott internetes portálokra, még akkor is, ha azok csak a nemzeti nyelven érhetők el.

e)   Értékelési intézkedések és módszerek

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a médiatudatosságot előmozdító regionális vagy nemzeti médiakezdeményezések hatásának értékelésére szolgáló intézkedéseket alkalmaznak vagy kívánnak bevezetni, ideértve a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedéseik és módszereik hatásának értékelésére szolgáló teljesítménymutatókat is, célszerű jelentéseikben felsorolni és ismertetni ezeket az intézkedéseket és azok eredményeit (15).

IV.   ELJÁRÁSI MEGJEGYZÉSEK

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 30b. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint az ERGA feladata „a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret alkalmazása, többek között az akadálymentesség és a médiatudatosság témakörében”. E követelményre tekintettel a Bizottság arra ösztönzi a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy az ERGA keretében folytassák a médiatudatossággal kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét, többek között ezen iránymutatások alkalmazása tekintetében is.

A figyelemfelkeltés és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében a tagállamok jelentéseit közzéteszik a Bizottság honlapján.

A jelentések a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program (16) részeként a digitális készségekre vonatkozóan megfogalmazott célok szempontjából is hasznosak, és beépíthetők a tagállamok digitális évtizedre vonatkozó stratégiai ütemterveibe.

---

(1)  COM(2021) 262 final.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről, COM/2020/790 final.

(3)  A Bizottság közleménye – Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv, COM/2020/784 final.

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően, COM(2020) 624 final.

(5)  Ezen iránymutatások alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre való hivatkozásokat a 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 303., 2018.11.28., 69. o.) módosított, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv; HL L 95., 2010.4.15., 1. o) való hivatkozásként kell értelmezni. Az irányelv az alábbi linken érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018L1808&from=SK

(6)  A Bizottság közleménye – Iránymutatások az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv értelmében a „videomegosztóplatform-szolgáltatás” fogalommeghatározásában szereplő alapvető funkció kritériumának gyakorlati alkalmazására vonatkozóan (HL C 223., 2020.7.7., 3. o.).

(7)  Az MLEG évente kétszer ülésezik, és interaktív teret biztosít a tagállamok képviselői közötti megbeszélésekhez a médiatudatossággal foglalkozó európai és globális közösségek meghívott szakértőinek részvételével. Lásd: https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?do=groupDetail.groupDetail&groupID=2541&lang=hu

(8)  A digitális oktatási cselekvési tervhez való hozzájárulás keretében a szakértői csoport közzétette a munkájának eredményéről szóló zárójelentését, amely áttekintést nyújt a bevált gyakorlatokról és ajánlásokról, valamint a tanároknak és az oktatóknak szóló iránymutatását a dezinformáció elleni küzdelem és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításához. Lásd: https://education.ec.europa.eu/hu/focus-topics/digital-education/action-plan/action-7

(9)  A tagállamok – amennyiben úgy kívánják – a jelentéstételi időszakon kívül eső intézkedésekre vagy tevékenységekre is hivatkozhatnak a jelentésben.

(10)  https://erga-online.eu/wp-content/uploads/2021/12/ERGA-AG3-2021-Report-on-Media-Literacy.pdf

(11)  https://edmo.eu/2021/05/26/national-edmo-hubs-announced/

(12)  Jelenleg, a 27 uniós tagállamot, valamint az EGT területén Norvégiát lefedő EDMO-hálózat 14 kiválasztott nemzeti központtal rendelkezik.

(13)  A médiatudatosság elsajátítására irányuló tantervek kialakítása céljából a tagállamok figyelembe vehetik a Lakossági Digitális Kompetenciakeretet (https://ec.europa.eu/jrc/en/digcomp/digital-competence-framework), valamint a tanárok és oktatók számára a dezinformáció kezeléséről és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításáról szóló iránymutatást (https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/a224c235-4843-11ed-92ed-01aa75ed71a1/language-en).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben, amely a következő linken érhető el: EUR-Lex - 32006H0952 - HU - EUR-Lex (europa.eu).

(15)  A médiatudatosság szintjének felméréséhez a tagállamok felhasználhatják a meglévő értékelési kereteket. E keretek közé tartozik a „Study on Assessment Criteria for Media Literacy Levels: A comprehensive view of the concept of media literacy and an understanding of how media literacy levels in Europe should be assessed” (https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/115550fe-a89f-4086-82e5-c7573e26c38a), a „Testing and Refining Criteria to Assess Media Literacy Levels in Europe” (https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/4cbb53b5-689c-4996-b36b-e920df63cd40), valamint az UNESCO által készített „Global media and information literacy assessment framework: country readiness and competencies” (https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000224655).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.)